Pénzbeosztás okosan - bevételeink beosztása
Bizonyára mindenki járt már úgy, hogy hó végén üres volt a családi kassza.
Jött a sárga veszedelem és fizetésig bizony befizetetlen maradt.
Az üres hűtőről és a kamráról már ne is beszéljünk.
Erre az elborítékolás módszerét alkalmazom, mely a következő:
Minden előre tudott kiadásra befogok egy borítékot, ráírom, hogy mire kell és hogy mennyit kell beleraknom a fizetésből.
Ezt minden szolgáltatóval és egyéb fizetési kötelezettséggel megcsinálom. Ilyenek lehetnek például: víz, villany, gáz, szemétdíj, bérlet, iskolai ebédbefizetés, bevásárlás (nagyobb), születésnapok, ha jut akkor még egy "nem várt kiadások" borítékot is írok, ami lehet hogy megmarad, de a következő hónapban újból elrakom, mert hátha az elrakott pénz többszörösét teszi ki az a nem várt kiadás.
Fizetéskor szépen elrakom mindegyik borítékba azt az összeget, amelyet ráírtam, elterveztem. (Előtte váltsuk fel a nagy címleteket.)
Ha még mindig jut a fizuból, akkor "megtakarítás"-t is képezhetünk egy külön borítékban (vagy a bankszámláról annyival kevesebbet veszünk le).
Aki bankszámlán tárolja és osztja be a pénzét, annak is tudnia kell, hogy havonta mennyi a fix kiadása, amit könyörtelenül leemelnek a szolgáltatók. Annyit mindenképpen tartania kell a számláján.
Jó esetben marad még pénz, amit elosztok a hónap napjaival, így megkapom, hogy naponta mennyit költhetek mindezeken felül - gondolok én itt pl. a napi bevásárlásra a helyi kisboltban.
Ha ezt a napi keretet az egyik nap túllépem, akkor a következő napon vagy napok egyikén ennyivel kevesebbet szabad költenem.
Ez a módszer nagy odafigyelést igényel, főleg a napi költekezésnél, de így legalább nem érhet bennünket kellemetlenség a hónap végén sem.
Sok sikert hozzá!